Sötétben ébredek mostanában minden nap. A felkelés komoly kihívást jelent, melyet minden nap későbbre tolok, aminek érdekében viszont egyre korábban ébreszt telefonom. A nap további része is vontatottan telik, legszívesebben az ebédszünetet is alvásra használnám fel. Bezzeg az új kolléganőm már reggel 8 órakor az irodába lépése pillanatában is friss és a kezdeti lendülete még délután fél ötkor sem apad lejjebb. Hosszú időn keresztül figyeltem, majd egyre kíváncsibb lettem a titkára. Csak három év korkülönbség van köztünk, így a koromra nem foghatom lustaságomat. Széles mosollyal árulta el, hogy a titok egyszerű: minden reggelt testedzéssel kezd. Én legalább akkora mosollyal közöltem, hogy nálam ez teljesen kizárt, mivel a kávéscsészémig is alig tudok kivánszorogni. Ezzel befejezettnek tekintettem a beszélgetést, de ő nem zárta le. Másnap reggel egy prospektus fogadott az asztalomon, ahol a vibrációs tréning előnyei voltak ismertetve. Elolvasva megértettem, hogy ő sem órákon keresztül fut a reggeli ködben.