butorokNem könnyű vásárolni a szüleimnek ajándékot semmilyen alkalomra, mert nagyon nehéz eltalálni az ízlésüket. Előfordult már többször is, hogy édesanyámmal voltam vásárolni egy lakberendezési áruházban, ahol nem csak lakás kiegészítők, hanem bútorok is voltak. Mivel ráértünk mindketten, az apróságok kosárba tétele után szétnéztünk a bútorok között is. A séta elején még lelkesen mutattam neki, milyen szekrényt vagy éppen konyhabútort képzelnék el saját lakásomba, amikor különköltözök végre, de mindegyikben talált valami kivetnivalót. Az általam javasoltak helyett azonban ajánlott másikat, mely természetesen nekem nem felelt volna meg. A kijárathoz közeledve egyre kevesebb dologra mutattam rá, mert kezdtem biztos lenni benne, hogy az évek során nagyon nagy különbség lett az ízlésünkben. Emlékszem, mekkora öröm volt gyermekként számomra, hogy én „választhattam” ki a kanapénkat, az pedig meg sem fordult a fejemben, hogy édesanyámnak is pont az tetszett. Mostmár tudom mi volt akkor a helyzet, és a szívem mélyén sajnálom, hogy megváltoztunk mind a ketten.